AltoTerra Kft.
Sivatagból termőföld
Műtrágya-kereskedelemmel kezdődött az AltoTerra Kft. sikertörténete, majd jött a magas hozzáadott értékű termelés: a kecskeméti cég Magyarországon egyedüliként engedélyt kapott SRF, azaz lassú hatóanyag-leadású, stabilizált műtrágyák gyártására. Ma pedig már olyan inputanyagok fejlesztésével foglalkoznak, amelyek évtizedekkel megelőzik korukat, és a Szahara terjeszkedését is képesek lehetnek visszafordítani.
Nehéz, válságos évben, 2008-ban indult útjára a mezőgaz-dasági inputanyagok gyártásával és kereskedelmével foglalkozó AltoTerra Kft. A tulajdonosok, Abonyi Roland és Patyi Roland már a 2000-es évek eleje óta foglalkoztak inputanyag-kereskedelemmel, ám úgy érezték, jobban járnának, ha egy saját vállalkozás keretében kamatoztatnák az évek során megszerzett tapasztalataikat, és nem utolsósorban hatalmas kapcsolati tőkéjüket. A frissen alakult vállalat zászlóshajója a műtrágya-kereskedelem lett, de növényvédőszer- és terménykereskedelemmel is foglalkoznak.
A tulajdonosok célja már az induláskor is az volt, hogy a piacot az olcsóbb, de átlagos tucattermékeknél jobb minőséggel szolgálják ki, olyan termékekkel, amelyek ráadásul a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot is elősegítik.
„Az AltoTerra sikere három pilléren nyugszik: az ügyfélkapcsolatokon, a minőségen és a hatékonyságon. Büszkék vagyunk arra, hogy partnereink mindig bizalommal fordulnak hozzánk, mert tudják: a lehető legjobb és leggyorsabb megoldást kínáljuk nekik. A termékek terén a kiemelkedően stabil minőségben hiszünk” – mondja Abonyi Roland ügyvezető, aki tulajdonostársával 2008-ban, a válságban előremenekülve, telephelyet vásárolt Újszilváson.
A szebb napokat látott fatelepből a vállalkozás nyereségének visszaforgatásával, lépésről lépésre építettek fel egy több épületcsoportból, csarnokokból álló modern raktárat, amely egyszerre csaknem 20 ezer tonna műtrágya tárolására alkalmas. A folyamatos beruházásoknak köszönhetően 2014 óta csomagolóüzem, 2020 óta pedig saját gyártósor is működik itt. Utóbbi jelentőségét az adja, hogy az AltoTerra Kft. hazánkban egyedüliként engedélyt kapott SRF – Slow Release Fertilizers, azaz lassú hatóanyag-leadású, stabilizált – műtrágyák gyártására; ma már a cég forgalmának fele saját előállítású termék.
Mindenki nyer velük
A szántóföldi növények tápanyag-utánpótlásában az SRF műtrágyák jelentik a jövőt, megoldást kínálnak a talaj kizsigerelésének megállításában, környezetvédelmi szempontból pedig jelenleg a leginnovatívabb módszernek tekinthetők. Nyernek velük a gazdák is, hiszen mindez kevesebb munkaműveletben, rövidebb üzemidőben, és nem utolsósorban takarékosabb üzemanyag-használatban jelenik meg. Így, jóllehet az AltoTerra által forgalmazott termékek első ránézésre drágábbak, végül forintosítva is jobban járnak velük. Ehhez a gazdák folyamatos edukációjára is szükség van, akik maguktól nehézkesen váltanak.
Ösztönző viszont mostanában bőven akad. „Elkezdett a világ a spórolásra berendezkedni, csökkent a mezőgazdaság jövedelmezősége, a gazdák is jobban megnézik, mit szórnak ki” – mutat rá Patyi Roland. Mint hozzáteszi, évente mintegy 440 milliárd forintnyi pazarlást okoz, hogy a kijuttatást követő napokban, hetekben a műtrágya kimosódik vagy elpárolog, illetve olyan formában kerül a talajba, ami lekötődve nem vehető fel a növények számára. A kormány is csökkentené a környezeti terhelést, ez viszont csak úgy megy, ha mérsékeljük a felhasznált inputanyagok mennyiségét.
„Mindenki megszenvedte az energiaárak elszállását, ám még mindig nem elég tudatosak a magyar termelők” – véli Patyi Roland, aki azt is elárulja, cégüket mindez azért nem érintette érzékenyen, mert nem használnak földgázt, még a gyártáshoz sem. Újszilváson az energiafogyasztásuk több mint 70 százalékát a napelemparkjuk fedezi, míg a kecskeméti irodájuknál az épület tetején és mellett elhelyezett napelemek a teljes áramellátást megoldják.
Bő másfél évtizedes működése során a cég számos mélypontot élt meg, és élt túl. Kezdetben az alultőkésítettség okozott nehézséget, amit a két ügyvezető piacismerettel, kapcsolati tőkével hidalt át; ennek köszönhető, hogy régóta ismert beszállítóik megbíztak bennük. A nyereséget pedig sokáig félretették, osztalékot csak 12 év után vettek ki a vállalkozásból. Ahogy halmozódott a pénz, úgy tudtak idővel külső forrásokat is bevonni.
Legutóbb az okozott súlyos problémát, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után a beszállítók fele eltűnt, így a gyártást is újra kellett gondolniuk. És bár Patyi Roland szerint válságban a mezőgazdaság a tartalékvaluta, s ennek köszönhetően ezúttal is konjunktúra van, mindeközben a viharfelhők is gyülekeznek, mivel nem tudni, mi lesz utána. Ilyen körülmények között lehetetlen tervezni.
Reggeltől estig
A szerencse vagy a kemény munka a siker titka? Az ügyvezetők szerint egyértelműen az utóbbi, méghozzá „reggeltől estig”, valamint a kapcsolati tőke. Hosszú távon a folyamatos fejlődésben hisznek, a mindennapokban a korrekt árak, a lehető leggyorsabb kiszolgálás és a rugalmasság az erősségük. Sok időt, energiát és pénzt fordítanak kutatás-fejlesztésre, jelenleg együtt dolgoznak a Miskolci Egyetem egyik kutatócsoportjával is.
Ami a következő éveket illeti, Patyi Roland szerint most fut fel az SRF, ebben a szegmensben jó eséllyel az első vagy a második helyen lesz az AltoTerra Kft., jelentősen emelkedik a cég árbevétele, növekednek a gyártási kapacitásaik. „Az SRF-nek köszönhetően öt évvel megelőzünk mindenkit, a konkurencia most kezdi behozni a lemaradását. Mi viszont meg akarjuk őrizni az előnyünket, ehhez kell a kutatás-fejlesztés” – húzza alá az ügyvezető.
Patyi Roland hosszas kutatómunka után talált rá az úgynevezett organo-minerális komplexekre. „Ez ma még felfedezetlen terület, gyártási tapasztalatról nem is beszélhetünk, éppen ezen dolgozunk most a Miskolci Egyetem kutatóival. Az eddigi laboreredmények biztatóak, és ha sikerrel járunk, akkor 50 évvel meg tudjuk előzni a konkurenciát.” Az új kompozitanyagokkal a szennyezést szerinte a mostani szint 10–15 százalékára, az ország földgázkitettségét pedig a felére lehetne csökkenteni, arról nem is beszélve, hogy a kompozitok javítják a talaj minőségét, segítségükkel akár a Szahara egy része is visszahódítható lenne.
Fotón szerepel: Patyi Roland | ügyvezető, Abonyi Roland | ügyvezető